Az iskola kínai eredetű, Kínából menekülő buddhista papok révén Japánba került technikákon alapul. Szó szerinti fordításban azt jelenti: a Mozdíthatatlan szív iskolája.
Ez az iskola volt az első olyan harcművészet, amit Hatsumi sensei tanára, Takamatsu tanult. A Shinden Fudo Ryu két részre oszlik (Dakentaijutsu és Jutaijutsu). Mindkettőt külön, önállóan tanították, és nem minden gyakorló tanulta mindkettőt.
A Shinden Fudo Ryu iskolát Izumo Kanja Yoshiteru alapította i. sz. 1113 körül, így ez az iskola nagy múltra tekint vissza. Izumo kínai kempo boxot is tanult, ennek egy része észrevehető a technikákon. Másik érdekesség, hogy Izumo Kanja Yoshiteru nevéhez fűződik a Kukishinden Ryu megalapítása is.
Az iskola jellegzetessége
A Shinden Fudo Ryu a természetre és a természetességre összpontosít, ezért hagyományosan a legtöbb edzés a szabadban történik, természeti tárgyakat használva eszközként. Az iskola arra helyezi a hangsúlyt, hogy a technika bármilyen testhelyzetből kivitelezhető legyen, ahelyett, hogy először felvenne egy harci állást. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a gyakorló képes legyen gyorsan reagálni a támadásokra. Másrészt ennek az elvnek köszönhetően a technikák természetes, laza testtartásból indulnak.
A Shinden Fudo Ryu felépítése
A Shinden Fudo Ryu tehát két stílusból tevődik össze: a Dakentaijutsu-ból és a Jutaijutsu-ból.
A Dakentaijutsuban nincsenek harci állások (kamae-k), a természetes testtartás használatára épül, míg a Jutaijutsuban 5 harci állás (kamae) található.
A Dakentaijutsu szintjei a következők:
Ten no kata (8 technika)
Chi no kata (8 technika) Shizen Shikoku no kata (12 technika)
A Jutaijutsu felépítése a következő:
Kamae (5 kamae)
Shoden no kata (16 technika) Chuden no kata (11 technika) Okuden no kata (8 technika)
A Shinden Fudo Ryu-ban Hojojutsu-t (hosszú kötéllel való kötözés művészete) is tanítanak. A Taijutsu-t kiegészítve használják, az ellenfél megfékezésére, visszatartására. Az iskola többféle yari-t (lándzsa), ono-t (háborús fejsze), O-tsuchi-t (háborús kalapács) és naginatát is használ.
A Shinden Fudo Ryu nagymesterei, családfői (Soke-i):
Izumo, Kanja Yoshiteru (Kumano) -Yeikyu era (1113)
Minamoto, Hachiman Tamenari -Genyei era (1118)
Minamoto, Hachiro Tameyoshi – Hogen era (1156)
Mizuhara, Kuro Yoshinari -Genkyu era (1204)
Mugaibo, Shinnen -Tempuku era (1233)
Ohkuni, Zenhachiro Yoshinobu -Bunyie era (1264)
Hata, Saburo Sasukeyasu
Kotani, Yuhachiro Nobuchika -Geboko era (1321 or 1331)
Kaneko, Jinsuke Yoshikiyo -Shohei era (1346)
Tajima, Genkoro Nariyoshi -Genchu era (1384)
Kammon, Kokanja Yoshikane -Shocho era (1428)
Kimura, Hozen -Kwancho era (1460)
Ibuki, Yoshihaha -Bummei era (1469)
Otsuka, Hakushi Nyudo Tadamori -Yeisho era (1504)
Otsuka, Daikuro Tadahide -Taiyei era (1522)
Abe, Muga -Tensho era (1573)
Koga, Taro Kyokokaku -Tensho era (1573)
Katayama, Hokinokami Mori Hisayasu -Bunroku era (1592)
Shindo, Unsai – Kwanyei era (1624-1644)
Odagiri, Tohyoe Yoshihiso – Kwanyei era (1624-1644)
Iida, Jubee Tameyoshi -Meiwa era (1764)
Mori, Genroku Masahide -Bunkwa era (1804)
Toyota, Jubei Mitsuyoshi -Keiyo era (1865)
Toda, Shinryuken Masamitsu (Kobe) -Meiji era (1824 – 1909)
Takamatsu, Toshitsugu (Nara) -Taisho era (1909) (b.1888 – d.1972)
Hatsumi, Masaaki (Noda) – Showa era (1968) b.1931 – )
