2024-11-01
Takamatsu sensei azt mondta, hogy a Kihon Happo a Budo gyökere, minden harcművészet alapja. A Kihon Happo 8 alaptechnikája számos harcművészetben megjelenik, visszaköszön. Aki…
“Minden harcművészet és katonai stratégia lényege az önvédelem és a veszélyek elhárítása. A ninjutsu a harci tréningen keresztül foglalja magába a legteljesebb önvédelmet. De a ninja e művészetben nem csak a testét használja, hanem ugyanúgy az elméjét és a szellemét is.
A ninja útja a kitartás, fennmaradás, állhatatosság, a túlélés útja. Több mint puszta ütések és csapások tömkelege, mélyebb értelmű, mint az ellenfél eszén való túljárás; a ninjutsu annak a megvalósításnak az útja, melyre szükségünk van, hogy a világot jobbá tegyük. Minden harcművészet tanulásának kezdetén a helyénvaló motiváció a fontos. A helyes lelki állapot nélkül a harci technikáknak való kiszolgáltatottság, önépítés, önfejlesztés helyett önpusztításhoz vezethet. De vegyük hozzá azt is, hogy bármely kellemes dolog az életben is könnyen túlzásba vihető. Az önvédelem művészete, mely gondoskodik a belső békéről és biztonságról a harcművész számára, nem fejlődik a személyiség egyensúlya nélkül. Így csak szakadatlan konfliktusokba, küzdelmekbe jut az ember, melyek végső soron el is pusztíthatják.
Ha valaki tanulmányozza a ninjutsu lényegét, mentesül az ego vágyaitól, fokozatosan szert tesz a legyőzhetetlenség titkára, “isten lelkére és szemére”.
A harcosnak, ha győzni akar, harmóniában kell lennie a mindenséggel és így egy intuitív tudással a sors játékait elkerülheti.
Az orvostudomány az egészség javításának és a szenvedés enyhítésének szenteli magát, mégis a gyógyszerek helytelen használata és az orvosok képességeinek magasztalása olyan állapotba sodorhatja az embereket, ahol az egyén egészsége már nem az ő személyes irányítása alatt áll. A tápláló, kiegyensúlyozott étrend segít életben tartani, vitálisnak és egészségesnek tartani az embert, de a túlzott evés, a túlzott ivás vagy a túl sok vegyszer fogyasztása biztos módja a test mérgezésének. A kormányok feladata a társadalom minden részének harmonikus együttműködésének felügyelete, de amikor az uralkodók kapzsikká, hataloméhessé vagy bölcsesség nélkülivé válnak, az ország szükségtelen háborúknak, rendetlenségnek, vagy polgári és gazdasági káosznak van kitéve. Egy vallás, ha a tapasztalatokon, a széleskörű és kutató elmén, valamint az egyetemes megértés fáradhatatlan keresésén alapul, inspirációt és vigaszt nyújt az embereknek. Amint azonban egy vallás elveszíti eredeti fókuszát, halálos eszközzé válik, amellyel megtéveszthetik, irányíthatják és megadóztathatják az embereket a hiedelmeik és félelmeik manipulálásával. Ugyanez a helyzet a harcművészetekkel is. Az önvédelmi készségek, amelyeknek belső békét és biztonságérzetet kellene nyújtaniuk a harcművész számára, gyakran a személyiség egyensúlyának hiányában fejlődnek ki, és a gyengébb harcművészt a szüntelen konfliktusok és versengés eltorzult birodalmába vezetik, amely végül felemészti őt. A mennyei gondviseléssel összhangban és az elfogulatlan természeti törvényekkel, valamint egy tiszta, bizalommal teli szívvel a ninja megszerzi magának az éleselméjűséget és ez vezeti őt sikerre a csatában, ha hódítani kell, vagy elrejtőznie ellenségei elöl, ha szükséges.
A hatalmas – és az ő hideg személyes egészében gyönyörű – univerzum tartalmazza mindazt, amit mi jónak és rossznak nevezünk, és az összes választ azokra a paradoxonokra, melyeket látunk magunk körül.
A ninja szemét és agyát nyitva tartva rugalmasan követi az évszakok és a sors változásait, mindig csak annyit változik, amennyit szükséges, de mindig alkalmazkodik, úgyhogy végül már nincs semmi, ami meglepetésként érhetné.”
Toshitsugu Takamatsu
>> ENGLISH VERSION <<
“The essence of all martial arts and military strategies is self-protection and the prevention of danger. Ninjutsu epitomizes the fullest concept of self- protection of not only the physical body, but the mind and spirit as well.
The way of the ninja is the way of enduring, surviving, and prevailing over all that would destroy one. More than merely delivering strikes and slashes, and deeper in significance than the simple out-witting of an enemy; ninjutsu is the way of attaining that which we need while making the world a better place. The skill of the ninja is the art of winning. In the beginning study of any combative martial art, proper motivation is crucial. Without the proper frame of mind, continuous exposure to fighting techniques can lead to ruin instead of self-development. But this faet is not different from any other beneficial practice in life carried to extremes.
Medical science is dedicated to the betterment of health and the relief of suffering, and yet the misuse of drugs and the exultation of the physician’s skiils can lead people to a State where an individual’s health is no longer within his or her personal control.
A nutritious well-balanced diet works to keep a person alive, vital, and healthy, but grossly over-eating, over-drinking, or taking in too many Chemicals is a sure way to poison the body. Governments are established to oversee the harmonious interworking of all parts of society, but when the rulers become greedy, hungry for power, or lacking in wisdom, the country is subjected to needless wars, disorder, or civil and economic chaos. A religion, when based on faith developed through experience, a broad and questing mind, and an unflagging pursuit of universal understanding, is of inspiration and comfort to people. Once a religion loses its original focus, however, it becomes a deadly thing with which to deceive, control, and tax the people through the manipulation of their beliefs and fears. It is the same with the martial arts. The skiils of self-protection, which should provide a feeling of inner peace and security for the marial artist, so often develop without a balance in the personality and lead the lesser martial artist into warped realms of unceasing conflict and competition which eventually consume him.
If an expert in the fighting arts sincerely pursues the essence of ninjutsu, devoid of the influence of the ego’s desires, the student will progressively come to realize the ultimate secret for becoming invincible – the attainment of the ‘mind and eyes of the divine.’ The combatant who would win must be in harmony with the scheme of totality, and must be guided by an intuitive knowledge of the playing out of fate. In tune with the providence of heaven and the impartial justice of nature, and following a clear and pure heart full of trust in the inevitable, the ninja captures the insight that will guide him successfully into battie when he must conquer and conceal himself protectively from hostility when he must acquiesce.
The vast universe, beautiful in its coldly impersonal totality, contains all that we call good and bad, all the answers for all the paradoxes we see around us.
By opening his eyes and his mind, the ninja can responsively follow the subtle seasons and reasons of heaven, changing just as change is necessary, adapting always, so that in the end there is no such thing as surprise for the ninja.”
Toshitsugu Takamatsu
A tradicionális harcművészetekben a formagyakorlatok, a technikák soha nem csupán mozdulatokat, mozdulatsorokat tanitanak. Minden forma mögött egy gondolkodásmód, egy harci stratégia, egy attitűd, illetve egy érzés húzódik meg.
Mit tanít nekünk a Gogyo no Kata?
A ninjutsu egyik legismertebb alapgyakorlata, a Gogyo no Kata (五行の型) az öt elem – Föld (Chi), Víz (Sui), Tűz (Ka), Szél (Fu) és Üresség vagy Univerzum (Ku) – minőségein keresztül mutatja meg, hogyan alkalmazkodjunk az élet és a konfliktusok folyamatosan változó természetéhez.
Az öt elem nem csupán harci stratégiát jelent. Ugyanúgy megjelenik a mindennapi életünkben, a döntéshozatalunkban és az önismeret útján is.
Föld (Chi) – A stabilitás és a rendíthetetlenség ereje
A föld elem a szilárdságot, a nyugalmat és a megingathatatlan középpontot képviseli.
Harci helyzetben a föld nem a merevséget jelenti, hanem azt, hogy nem veszítjük el az egyensúlyunkat sem fizikailag, sem mentálisan. Nem reagálunk pánikszerűen, nem kapkodunk, hanem stabil alapokról cselekszünk.
A föld elem gyakorlója:
– stabil testtartással rendelkezik,
– nehezen kibillenthető,
– nyomás alatt is képes tisztán gondolkodni,
– jelen van a pillanatban.
Az életben ez jelenik meg kitartásként, felelősségvállalásként és következetességként.
Víz (Sui) – Az alkalmazkodás művészete
A víz nem küzd a sziklával. Megkerüli azt. Nem törik el, hanem alakot változtat. Az alkalmazkodóképesség a túlélés egyik legfontosabb eszköze.
A víz elem a következőket tanítja:
– rugalmasság,
– folyamatosság,
– energiaelvezetés,
– az ellenfél erejének felhasználása.
Az életben ez azt jelenti, hogy nem minden problémát kell erőből megoldani. Néha a legjobb stratégia a lágyság, az alkalmazkodás.
Ezt könnyen beláthatjuk, hogy a viharban lévő fákra gondolunk. A túl merev fák eltörnek, leszakadnak a viharban, a hajlékonyak túlélik.
Tűz (Ka) – A kezdeményezés és az elszántság ereje
A tűz gyors, intenzív és határozott.
A tűz elem nem agressziót jelent, hanem teljes elköteleződést a cselekvés mellett. Amikor eljön a pillanat, nincs több bizonytalanság vagy habozás.
A tűz elem megjelenik:
– a kezdeményezésben,
– a dinamizmusban,
– a robbanékony energiában
– a céltudatosságban.
Az önvédelemben gyakran nem a legerősebb vagy a leggyorsabb győz, hanem az, aki gyorsabban dönt és a döntését teljes mértékben végre is hajtja.
Ugyanez érvényesül az életben is, legyen szó akár vállalkozásról, karrierről vagy személyes fejlődésről.
Szél (Fu)– A szabadság és a megértés útja
A szél mindenhová eljut.
A szél elem a nyitottságot és a tanulás képességét képviseli. A ninjutsu évszázadokon keresztül különböző iskolák tudását ötvözte, mert felismerte, hogy az igazság soha nem korlátozható egyetlen nézőpontra.
A szél megtanít arra, hogy:
– figyeljünk másokra,
– tanuljunk minden helyzetből,
– ne ragaszkodjunk dogmákhoz,
– képesek legyünk változtatni a nézőpontunkon.
Univerzum/Üresség (Ku) – A forma nélküli forma
A japán Ku (空) szó gyakran ürességként fordítható, azonban jelentése ennél sokkal mélyebb.
Nem a semmit jelenti, hanem azt az állapotot, amikor az ember már nem ragaszkodik előre elképzelt megoldásokhoz.
Nincs technika, nincs stratégia, csak a megfelelő válasz a megfelelő pillanatban. Ez a spontán cselekvés állapota.
A tradicionális harcművészetek mesterei szerint a valódi szabadság akkor jelenik meg, amikor a gyakorló már nem gondolkodik technikákban, hanem maga válik a mozgássá.
Ez a Gogyo végső tanítása.
>> ENGLISH VERSION <<
The Five Elements (Earth, Water, Fire, Wind and Emptiness) in Ninjutsu
In traditional martial arts, the exercises and techniques never teach just movements or sequences of movements. Behind every form lies a way of thinking, a fighting strategy, an attitude and a feeling.
What does Gogyo no Kata teach us? One of the most well-known basic exercises of ninjutsu, Gogyo no Kata (五行の型) shows us how to adapt to the ever-changing nature of life and conflict through the qualities of the five elements – Earth (Chi), Water (Sui), Fire (Ka), Wind (Fu) and Emptiness or Universe (Ku).
The five elements are not just a fighting strategy. They also appear in our daily lives, in our decision-making and in our path of self-knowledge.
Earth (Chi) – The power of stability and unwaveringness
The earth element represents solidity, calmness and an unwavering center. In a combat situation, earth does not mean rigidity, but that we do not lose our balance, either physically or mentally. We do not react in a panic, we do not rush, but we act from a stable foundation.
A practitioner of the earth element:
– has a stable posture,
– is difficult to tip over,
– is able to think clearly under pressure,
– is present in the moment.
In life, this manifests itself as perseverance, responsibility and consistency.
Water (Sui) – The art of adaptation
Water does not fight the rock. It goes around it. It does not break, but changes shape. Adaptability is one of the most important tools for survival.
The water element teaches:
– flexibility,
– continuity,
– energy drainage,
– using the opponent’s strength.
In life, this means that not all problems need to be solved by force. Sometimes the best strategy is softness, adaptation. We can easily see this by thinking of trees in a storm. Trees that are too rigid break, fall down in the storm, while flexible ones survive.
Fire (Ka) – The power of initiative and determination
Fire is fast, intense and decisive. The fire element does not mean aggression, but a complete commitment to action. When the moment comes, there is no more uncertainty or hesitation.
The fire element appears in:
– initiative,
– dynamism,
– explosive energy
– purposefulness.
In self-defense, it is often not the strongest or fastest who wins, but the one who makes the fastest decisions and fully implements them. The same applies in life, whether it is a business, a career or personal development.
Wind (Fu) – The path to freedom and understanding
The wind reaches everywhere. The wind element represents openness and the ability to learn. Ninjutsu has combined the knowledge of different schools for centuries, because it has recognized that truth can never be limited to one point of view.
Wind teaches us to:
– listen to others,
– learn from every situation,
– not cling to dogmas,
– be able to change our point of view.
Universe/Void (Ku) – The form without form
The Japanese word Ku (空) is often translated as emptiness, but its meaning is much deeper than that. It does not mean nothingness, but the state when one is no longer attached to preconceived solutions. There is no technique, no strategy, only the right response at the right moment. This is the state of spontaneous action.
According to the masters of traditional martial arts, true freedom appears when the practitioner no longer thinks about techniques, but becomes the movement itself.
This is the ultimate teaching of Gogyo.
SHIKIN HARAMITSU DAIKOMYO (四拳 波羅蜜 大光明)
A Shikin Haramitsu Daikomyo egy kilenc szótagból álló kifejezés (mantra), ami az edzés elején és végén hangzik el egy rövid szertartás (két taps, egy meghajlás, egy taps és még egy meghajlás) keretében.
A Shikin Haramitsu Daikomyo jelentése:
A Shi-kin 詞韻: (shi: szavak, kin: hang) a természet hangja, rezgése. A harmónia érzése.
A fül és a szív által érzékelt rezgésekre, érzésekre utal, ami érzeteket vált ki bennünk. Ezek révén tapaszthatjuk meg az ellentétes minőségeket, polaritásokat (Yin-Yang, Nap-Hold, Férfi-Nő, Boldogság-Szomorúság, …)
A Ha-ra-mitsu 波羅蜜: a ha-ra-mitsu jelentése tökéletes, az eredendő bölcsesség.
Ezt szanszkritül pāramitā néven ismerik, ami azt jelenti átkelés a túlsó partra. Ez az egyik módja annak, hogy hat tudományágon keresztül elérjük a Satori (megvilágosodás) nevű állapotot, túlmutatva az Életen és a Halálon.
A hat tudományág a következő: felajánlás, erkölcs, türelem, erőfeszítés, koncentráció és helyes ítélet (bölcsesség – Prajnâ). Hatsumi Sensei koncepciója szerint az őszinteség és a hűség a harcművészetben, amit aztán kiterjesztünk az élet más területére is.
A Dai-kou-myo 大光明: dai: nagyszerű, kou: fény, myo: fényesség.
A buddhizmusban ez a „Nagy Kisugárzás”-ra utal. Ez a bodhiszattvák (megvilágosodott lények) útja, hogy megszabaduljanak saját és mások szenvedéseitől. A Daikomyo az üresség középpontjából ered, és oda tér vissza, ami egyszerre vezet el a formához és a formanélküliséghez. A Budôban ez a megvilágítás belülrôl kifelé történik, majd fordítva. A szív fénye a fizikai síkon nyilvánul meg, majd fordítva a fizikai síkról (Taijutsu) felébresztjük a jóságos szív fényét (Jihi no Kokoro).
Összeolvasva együttesen úgy fordítható, hogy „Minden amit ma teszek, váljon olyan tapasztalattá, ami segít abban, hogy jobb emberré váljak, segítsen elérni a megvilágosodást.”
Mi a Chūto Hanpa?
A Chūto Hanpa (中途半端) egy japán kifejezés, ami azt jelenti, hogy valami félig elkészült, befejezetlen vagy hiányos. Más szavakkal: valami, amit elkezdtünk, de nem fejeztük be, félbehagytuk.
A hétköznapi életben ennek a kifejezésnek nem túl pozitív a csengése ellentétben azzal, amikor a dolgokat megfelelő módon teljesen készre csináljuk.
Miért alkalmazzuk mégis a ninjutsu-ban a Chūto Hanpát, mi a pozitív hozzáadott értéke?
Fontos, hogy felismerjük a Chūto Hanpa, mint koncepció lehetővé teszi, hogy reagáljunk az ellenfélre, illetve az ellenfél esetlegesen megváltozott reakciójára.
Abban a pillanatban, amikor megpróbálsz alkalmazni egy technikát, az ellenfeled ösztönösen ellenáll vagy megpróbál valahogyan kibújni belőle. Ettől függetlenül technikákat tanulni természetesen hasznos és jó dolog, de tudni kell őket elengedni, ha arra van szükség.
A természetben ugyanis semmi sem állandó, minden folyamatosan változik (変化Henka) és áramlik (流れ Nagare). A Chūto Hanpa tehát flexibilitást, rugalmasságot ad a változáshoz szükséges reagáláshoz, mozgásteret biztosít az alkalmazkodáshoz.
Mi az a Shuhari?
A kiválósághoz vezető út, avagy a mesterré válás folyamata
A Shuhari a készségek és technikák elsajátításának filozófiai koncepciója, amely a fejlődés három szakaszát írja le. A japánok a Shuhari-t használják a harcművészeti képzés előrehaladásának leírására, valamint azt az élethosszig tartó kapcsolatot jelöli, amely a tanítvány és a mester között kialakul.
1. fázis: Shu (守) – Őrizd meg és védd a hagyományt
A Shu azt jelenti, hogy „védeni” vagy „engedelmeskedni”. Ez a tanulásnak az a szakasza, ahol megtanuljuk és gyakoroljuk az alapokat.
Ebben a szakaszban a gyakorló alázattal ismétli a formát, anélkül hogy megkérdőjelezné azt. Teszi mindezt azért, hogy a lehető legpontosabban elsajátítsa a formát. Ebben az időszakban a tanuló másolja, tükrözi az oktatót, hogy a lehető legjobban ráérezzen a mozdulatokra.
A tanulás ezen szakaszában az oktató és a tanítvány kapcsolata a szülő és gyermek kapcsolatához hasonlítható. A tanulónak magába kell fogadnia a tanításokat, lelkesen kell gyakorolnia azokat, és el kell fogadnia minden korrekciót és építő kritikát. A tanárnak óvnia kell a diákot abban az értelemben, hogy ügyeljen az érdeklődésére, ösztönözze fejlődését, ugyanúgy, ahogy a szülő óvja gyermekét annak növekedési éveiben.
2. fázis: Ha (破) – Törd szét & alakítsd át
A Ha-t „leválasztásnak” vagy „elhajlásnak” fordítják, és egyfajta szakítás a formától és a hagyománytól. Ez az a fázis, amikor megtörjük az ismert, alapvető formákat, hogy felfedezzük, mi az, ami lehetséges, vagy hogy a stílusodnak megfelelő módosításokat hajtsd végre. A tanítvány változatokat, variációkat és újításokat fedez fel ebben az időszakban, és sok olyan kérdést tesz fel, ami úgy kezdődik, hogy „Miért…”.
A Ha szakaszban a tanítvány és a tanító kapcsolata hasonló a szülő és a felnőtt gyermek kapcsolatához. A tanító a művészet mestere, a tanítvány pedig a többiek oktatója is lehet már.
3. fázis: Ri (離）- Elválás & transzcendencia
A Ri szó azt jelenti “elhagyni” vagy “elválni”, ez a forma transzcendenciája. Itt nincs technika, minden mozdulat természetes, eggyé válik a szellemmel, anélkül, hogy ragaszkodna a formákhoz. Amikor eléred ezt a szakaszt megnyitod az ajtót a kreativitás előtt, a lényeden átáramló dolgoknak megfelelően cselekszel, miközben nem léped túl az alapelveket.
Ebben a szakaszban a tanítvány elválik a tanítótól, miután magába szívta mindazt, amit tőle tanulhatott. De ez nem jelenti azt, hogy megszűnik köztük a kapcsolat. Sőt ennek az ellenkezője igaz. Erősebb köztük a kötelék, mint valaha, akárcsak a nagyszülők a fiukkal vagy lányukkal, akik már szintén szülők.
A Shuhari nem lineáris progresszió. Inkább a koncentrikus körökhöz hasonlít, tehát a Shu van a Ha-n belül, és Shu és Ha is a Ri-n belül található. Így az alapok állandóak maradnak, ezeknek csak az alkalmazása és végrehajtásuk változik a tanuló fejlődésének előrehaladtával, valamint azáltal, hogy saját személyiségére szabja a technikákat. A mester és a tanítvány között végig szoros a kapcsolat, összeköti őket a közöttük megosztott tudás, tapasztalat, kultúra és hagyomány. Végső soron a Shuhari azt eredményezi, hogy a tanuló felülmúlja a mestert, mind tudásban, mind készségben. Ez a fejlődés forrása a művészet egésze számára. Ha a tanuló soha nem múlja felül mesterét, akkor a művészet legjobb esetben is stagnál. Ha a tanuló soha nem éri el a mester képességeit, a művészet leromlik. De ha a tanuló el tudja fogadni mindazt, amit a mester átadhat, majd még magasabb szintre lép, a művészet folyamatosan fejlődik és virágzik.
A tanító és a tanítvány közötti tanítás három típusa (Sanshin 三心)
A tradícionális harcművészetekben a tanítás a tanár és a tanuló közötti személyes kapcsolaton alapul. A tanítási módszer több részre osztható. Ezek a tanítások (tudás átadás) a következők:
Kuden 口伝: verbális kommunikáció
Taiden 体伝: fizikális kommunikáció
Shinden 心伝: a szív kommunikációja (spirituális, lelki kapcsolat)
Hatsumi Sensei szerint mindháromra szükség van ahhoz, hogy megértsük a harcművészetek lényegét.
The three type of teachings between teacher and student (Sanshin 三心)
In the traditional martial arts the teaching is based on a personal relationship between the teacher and the student.
The teaching method can be divided into different parts. These teachings/transmissions are the following:
Kuden 口伝 : verbal communication
Taiden 体伝 : physical communication
Shinden 心伝 : communication of the heart (spirited connection)
According to Hatsumi Sensei one need all three to be transmitted the essence of the martial arts.
Mi a dojo?
A dojo (道場) szó szerinti fordításban az „út követésére szolgáló hely”, „a megvilágosodás helye”.
A dojo története
A dojo szó a buddhizmusból származik. A dojo-k kezdetben a templomok kiegészítéseként készültek, és olyan harcművészetek számára adott helyet, amelynek a gyakorlása révén a gyakorló jobban megismerhette saját magát, lehetősége nyílt a gyakorlás révén elérni akár a megvilágosodást is.
Olykor dojo-nak nevezik azokat a meditációs termeket is, ahol a zen buddhisták a zazen meditációt gyakorolják. Az erre vonatkozó zen-do kifejezés szélesebb körben használt azonban vannak olyan Zen csoportok, akik szívesebben használják a dojo kifejezést a zendo szó helyett meditációs termeik megnevezésére.
Japánban bármely testedzés gyakorlására szolgáló létesítmény dojo-nak nevezhető. A nyugati világban a dojo kifejezést a japán harcművészetekre használják, mint például az aikido, judo, karate.
Dojo etikett
A japán harcművészeti dojo különlegesnek számít, és a használói nagy becsben tartják, különösen odafigyelnek rá. A dojo-ban nem viselnek cipőt, ami összhangban van a japán szokásokkal, amelyek szerint a helyiségeket tisztán és tiszteletreméltóan kell tartani. A dojo tisztán tartása, rituális tisztítása (sōji – 掃除) hagyományosan az edzés elején vagy végén történik. A rendszeres takarítás egyrészt higiéniai célokat szolgál, másrészt erősíti a tanuló közösségnek az edzőteremhez való megfelelő hozzáállását. Függetlenül attól, hogy egy harcművészeti iskola rendelkezik-e épülettel vagy teremmel, az edzéseket gyakran a szabadban tartják.
A dojo-ban hagyományosan található egy Shinto szentély (kamidana) is szoborral, egy csokor virággal vagy más műtárgyakkal. A korábbi mesterek képei is megtalálhatók a szentély mellett. A kamiza kifejezés “becsülethelyet” jelent, és egy kapcsolódó kifejezés, a kamidana magára a szentélyre utal.
Más tárgyak is megjelenhetnek a dojo-ban, mint például a cégtábla (kanban – 看板), amely felhatalmazza az iskolát egy stílusban, valamint olyan tárgyakat, mint a taiko dobok vagy a páncél (yoroi). Fegyverek és egyéb gyakorlófelszerelések is találhatók a hátsó falon.
Honbu dojo
A honbu dojo (本部道場) egy adott harcművészeti stílus központi edzőterme és adminisztratív központja.
A ninjutsu honbu dojo-ja az alábbi címen található:
636 Noda, Noda-shi,
Chiba-ken, 278-0037
Japan
A dojo összefoglalása
Összefoglalva a dojo elsődleges jelentése tehát az edzőterem elnevezése a japán harcművészetekben, ami általában egy épület vagy egy terem, de lehet szabadtéri is, akár egy mező vagy egy erdei tisztás.
Ha a gyakortló az edzéseken tanult elveket kiterjeszti és alkalmazza az élet más területeien is, akkor tágabban értelmezve a dojo bárhol lehet, sőt, akár az egész élet lehet egy dojo.
Az iskola kínai eredetű, Kínából menekülő buddhista papok révén Japánba került technikákon alapul. Szó szerinti fordításban azt jelenti: a Mozdíthatatlan szív iskolája.
Ez az iskola volt az első olyan harcművészet, amit Hatsumi sensei tanára, Takamatsu tanult. A Shinden Fudo Ryu két részre oszlik (Dakentaijutsu és Jutaijutsu). Mindkettőt külön, önállóan tanították, és nem minden gyakorló tanulta mindkettőt.
A Shinden Fudo Ryu iskolát Izumo Kanja Yoshiteru alapította i. sz. 1113 körül, így ez az iskola nagy múltra tekint vissza. Izumo kínai kempo boxot is tanult, ennek egy része észrevehető a technikákon. Másik érdekesség, hogy Izumo Kanja Yoshiteru nevéhez fűződik a Kukishinden Ryu megalapítása is.
Az iskola jellegzetessége
A Shinden Fudo Ryu a természetre és a természetességre összpontosít, ezért hagyományosan a legtöbb edzés a szabadban történik, természeti tárgyakat használva eszközként. Az iskola arra helyezi a hangsúlyt, hogy a technika bármilyen testhelyzetből kivitelezhető legyen, ahelyett, hogy először felvenne egy harci állást. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a gyakorló képes legyen gyorsan reagálni a támadásokra. Másrészt ennek az elvnek köszönhetően a technikák természetes, laza testtartásból indulnak.
A Shinden Fudo Ryu felépítése
A Shinden Fudo Ryu tehát két stílusból tevődik össze: a Dakentaijutsu-ból és a Jutaijutsu-ból.
A Dakentaijutsuban nincsenek harci állások (kamae-k), a természetes testtartás használatára épül, míg a Jutaijutsuban 5 harci állás (kamae) található.
A Dakentaijutsu szintjei a következők:
Ten no kata (8 technika)
Chi no kata (8 technika) Shizen Shikoku no kata (12 technika)
A Jutaijutsu felépítése a következő:
Kamae (5 kamae)
Shoden no kata (16 technika) Chuden no kata (11 technika) Okuden no kata (8 technika)
A Shinden Fudo Ryu-ban Hojojutsu-t (hosszú kötéllel való kötözés művészete) is tanítanak. A Taijutsu-t kiegészítve használják, az ellenfél megfékezésére, visszatartására. Az iskola többféle yari-t (lándzsa), ono-t (háborús fejsze), O-tsuchi-t (háborús kalapács) és naginatát is használ.
A Shinden Fudo Ryu nagymesterei, családfői (Soke-i):
Izumo, Kanja Yoshiteru (Kumano) -Yeikyu era (1113)
Minamoto, Hachiman Tamenari -Genyei era (1118)
Minamoto, Hachiro Tameyoshi – Hogen era (1156)
Mizuhara, Kuro Yoshinari -Genkyu era (1204)
Mugaibo, Shinnen -Tempuku era (1233)
Ohkuni, Zenhachiro Yoshinobu -Bunyie era (1264)
Hata, Saburo Sasukeyasu
Kotani, Yuhachiro Nobuchika -Geboko era (1321 or 1331)
Kaneko, Jinsuke Yoshikiyo -Shohei era (1346)
Tajima, Genkoro Nariyoshi -Genchu era (1384)
Kammon, Kokanja Yoshikane -Shocho era (1428)
Kimura, Hozen -Kwancho era (1460)
Ibuki, Yoshihaha -Bummei era (1469)
Otsuka, Hakushi Nyudo Tadamori -Yeisho era (1504)
Otsuka, Daikuro Tadahide -Taiyei era (1522)
Abe, Muga -Tensho era (1573)
Koga, Taro Kyokokaku -Tensho era (1573)
Katayama, Hokinokami Mori Hisayasu -Bunroku era (1592)
Shindo, Unsai – Kwanyei era (1624-1644)
Odagiri, Tohyoe Yoshihiso – Kwanyei era (1624-1644)
Iida, Jubee Tameyoshi -Meiwa era (1764)
Mori, Genroku Masahide -Bunkwa era (1804)
Toyota, Jubei Mitsuyoshi -Keiyo era (1865)
Toda, Shinryuken Masamitsu (Kobe) -Meiji era (1824 – 1909)
Takamatsu, Toshitsugu (Nara) -Taisho era (1909) (b.1888 – d.1972)
Hatsumi, Masaaki (Noda) – Showa era (1968) b.1931 – )
A kokoro egy japán szó, amit gyakran szívnek vagy szellemnek fordítanak. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kokoro jelentéséhez, tudnunk kell, hogy a japán nyelvben három szó is létezik a szívre. Az egyik a shinzou, ami a fizikai szervet jelenti (anatómiailag), a másik a ha-to, ami a szerelmes szívet jelenti és a harmadik a kokoro, aminek a jelentése összetettebb.
A kokoro eredetileg szívet jelent. Ha azt a kifejezést halljuk például, hogy a város szíve, akkor mindenki a város közepére gondol. A szív nagyon fontos része a testünknek, a test kulcsfontosságú része, ha a szívünk leáll, meghalunk.
A kokoro egyszerre a létezés állapota és a cselekvés célja. Magában foglalja mindazt, amit az ember gondol, érez és szeretne kifejezni. Az ember gondolataiból és akaratából áll, amelyek előre viszik, az idők során megszerzett tudásból és tapasztalatból, valamint minden érzéséből.
Milyen jelentése van még a kokoro-nak?
Ha egy olyan történetet hallunk, ami jó érzésekkel tölt el, akkor arra azt mondjuk, hogy szívmelengető. Tehát a kokoro vonatkozik az érzéseinkre, érzelmeinkre is.
Az edzések során bátorítjuk egymást a gyakorlatok végrehajtása során, hogyan bátran nézzünk szembe a támadónkkal, ehhez erős szívre, harcos szellemre van szükség, ami erősíti a lelket.
A kokoro egyszerre jelenti az elmét, az érzéseket, érzelmeket, a szellemet és a lelket.
Az alábbi kifejezéseket is használják a japán nyelvben:
– erős kokoro, ami azt jelent, hogy valaki mentálisan erős
– ha a kokoro gyenge, azt jelenti, hogy mentálisan gyenge az illető
– ha a kokoro táncol, izgatottak vagyunk és nem tudunk fókuszálni
– megváltoztatni a kokoro-t azt jelenti, hogy megváltoztattad a gondolataidat, az álláspontodat
– ha “beletesszük” a kokoro-t, akkor beletesszük a szívünket, lelkünket valamibe
– ha a kokoro félbeszakad, elvész a harci szellem, vége a harcnak
A kokoro Te magad vagy. A harc pillanatában a legjobb tudásoddal kell megküzdened az ellenfeleddel, megoldanod a szituációt (nemcsak a dojo-ban, hanem a dojo-n kívül az életben is).
Időnként fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a kokoro maga nem a „harci szellemről” szól – ez valójában egy másik fogalom a budo-ban. A kokoro inkább egy nyugodt, békés, tisztelettudó és mindig pozitív attitűdöt jelent, amely mindent magába foglal, amit egy budoka csinál mind a dojo tatamiján, mind azon kívül a való életben.
Az igazi kokoro tehát a tettekben és a helyzetekre való reagálásban mutatkozik meg. Például egy szülőben, aki nyugodtan megvigasztalja a síró gyermeket, egy rendőrben, aki erőszak nélkül rendez egy vitát, a menedzserben, aki rendet teremt a káoszban, vagy egy diákban, aki soha nem panaszkodik és nem kerüli el a felelősséget, ha hibázik vagy nem elég felkészült.
Mi a Shin Gi Tai?
A Shin (elme/szellem), Gi (készség/technika) és Tai (test/fizikai erő) egyesítésének elve fontos fogalom a budóban.
A Shin az elmét, a szívet és a jó szellemet képviseli. Edzés közben mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mit is csinálunk, és ami még ennél is fontosabb, hogy tanuljuk meg és gyakoroljuk azokat a stratégiákat, amivel megakadályozhatjuk, hogy az edzőteremen kívül használnunk kelljen harcművészeti készségeinket.
A Gi a készségeket, a tudást és a tapasztalatot képviseli. Keményen kell dolgoznunk, és törekednünk kell technikáink tökéletesítésére, hogy hatékonyan tudjuk végrehajtani azokat. Olykor nehéznek találunk bizonyos technikákat, de törekednünk kell arra, hogy egyre jobbá és jóbbá váljunk.
A Tai a testet és a fizikai erőfeszítést képviseli. Azt jelenti, hogy olyan egészségi állapotban kell, hogy legyünk, ami képessé tesz minket a gyakorlásra, illetve törekednünk kell arra, hogy fizikumunkat a testi képességeink csúcsára fejlesszük. Valamint jelenti azt is, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy minden mozdulatunkat az egész test részévé tegyük, hogy maximalizáljuk a hatékonyságát.
What is Shin Gi Tai?
The principle of unifying Shin (mind/spirit), Gi (skill/technique) and Tai (body/physical streght) is an important concept in budo.
Shin represents the mind, heart and good spirit. When training, we must always be aware of exactly what we are doing and, more importantly, learn and practice strategies that will prevent us from having to use our martial arts skills outside the gym.
Gi represents skills, knowledge (the techniques) and experience. We must work hard and strive to perfect our techniques so that we can perform them effectively. Sometimes we find certain techniques difficult, but we must strive to become better and better.
Tai represents the body and physical effort. It means that we must be in a state of health that enables us to practice, and we must strive to develop our physique to the peak of our physical capabilities. It also means that we must be able to make every movement part of the whole body to maximize its effectiveness.
A Shin Gi Tai az elme/szellem, a készség/technikák és a test/fizikai erő egyesítése egy teljes ember létrehozásához. Ez a három emberi tulajdonság párhuzamba állítható a menny/Ten (amelyet az ember elméje), a föld/Chi (az egyén képességei) és az ember/Jin (a test) lényegével.
Hatsumi Sensei azt mondta, hogy a Shin Gi Tai egyesítése a harcművész végső küldetése. Végső soron ez az edzések célja. És bár nem biztos, hogy életünk minden pillanatában ugyanazzal az intenzitással tudjuk tenni, ez az, amire utunk során folyamatosan törekednünk kell.
Shin Gi Tai is the unification of mind, skill and body to create a complete person. These three human qualities can be paralleled to the essence of heaven/Ten (which is the mind of a person), earth/Chi (the abilities of an individual) and man/Jin (the body).
Hatsumi Sensei said that the unification of Shin Gi Tai is the ultimate mission of a martial artist. Ultimately, this is the goal of training. And while we may not be able to do it with the same intensity every moment of our lives, it is something we should strive for continuously throughout our journey.
