A Gyokko-Ryū a Bujinkan kilenc iskolája közül a legrégebbi, technikái a Budo számos iskolájában megtalálható, Hatsumi sensei szerint alapját képezi például a Togakure-Ryū, Koto-Ryū, Gikan-Ryū, Shinden-fudo-Ryū, Gyokushin-Ryū és Kumogakure-Ryū iskolának.
A Gyokko jelentése “ékszeres tigris” vagy tigris ékszer, ami utalhat a tigris szemére.
Az iskola mozgását és alapelveit Kínában fejlesztették ki a Tang-dinasztia idején (618-907). A mozdulatokból arra lehet következtetni, hogy vagy egy kicsi férfi, vagy egy nő fejlesztette ki. Köztudott, hogy volt egy nő a császári udvarban Chan’anban (ma Xi’an), aki jól jól képzett harcművész volt. A Tang-dinasztiát 907-ben döntötték meg, ekkor sok nemes Japánba menekült, akik vitték magukkal a tudást. A Yo Gyokko (Yao Yu Hu) és a Cho Gyokko nevek megjelenését Japánban ezeknek a harcművészeteknek az érkezéséhez kötik (elképzelhető, hogy ugyanahhoz a személyhez köthető). Ikai tábornok (vagy Ibou) neve szintén összefügg a Gyokko Ryū eredetével. Hatsumi szerint elképzelhető, hogy ez a személy egy idegen országból érkezett.
A Gyokko-Ryū első igazi soke-ja (családfője)hivatalosan Tozawa Hakuunsai volt. A neve jelenetheti, hogy volt kapcsolat a Hakuun Ryū ninjutsuval, amely ma már nem létezik. Mindez a Hogen-korszakban (1156-1159) történt, így a Gyokko-Ryū a legrégebben dokumentált harci rendszer Japánban.
A Koshi jutsu azt jelenti egy ujjal leteríteni a tigrist. Ezért olyan hagsúlyos ebben az iskolában a különböző ütések gyakorlása, az ujjak, lábujjak, bütykök és más testrészek megerősítése. Az iskola stílusára jellemző a támadó izmaira mért erőteljes blokkok, az ujjak és lábujjak tépő és fúró technikái, valamint az erőteljes taposó rúgások és a dobások.
A Gyokko-Ryūban azt tanították, hogy csak annyi erőt alkalmazzunk, amennyi az ellenfél legyőzéséhez szükséges. Ezenkívül a Ryū a tartalmaz ismereteket karddal kapcsolatos készségfejlesztésre, a roku shaku bō-ra és a tantō-ra vonatkozóan is.
