A kokoro egy japán szó, amit gyakran szívnek vagy szellemnek fordítanak. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kokoro jelentéséhez, tudnunk kell, hogy a japán nyelvben három szó is létezik a szívre. Az egyik a shinzou, ami a fizikai szervet jelenti (anatómiailag), a másik a ha-to, ami a szerelmes szívet jelenti és a harmadik a kokoro, aminek a jelentése összetettebb.
A kokoro eredetileg szívet jelent. Ha azt a kifejezést halljuk például, hogy a város szíve, akkor mindenki a város közepére gondol. A szív nagyon fontos része a testünknek, a test kulcsfontosságú része, ha a szívünk leáll, meghalunk.
A kokoro egyszerre a létezés állapota és a cselekvés célja. Magában foglalja mindazt, amit az ember gondol, érez és szeretne kifejezni. Az ember gondolataiból és akaratából áll, amelyek előre viszik, az idők során megszerzett tudásból és tapasztalatból, valamint minden érzéséből.
Milyen jelentése van még a kokoro-nak?
Ha egy olyan történetet hallunk, ami jó érzésekkel tölt el, akkor arra azt mondjuk, hogy szívmelengető. Tehát a kokoro vonatkozik az érzéseinkre, érzelmeinkre is.
Az edzések során bátorítjuk egymást a gyakorlatok végrehajtása során, hogyan bátran nézzünk szembe a támadónkkal, ehhez erős szívre, harcos szellemre van szükség, ami erősíti a lelket.
A kokoro egyszerre jelenti az elmét, az érzéseket, érzelmeket, a szellemet és a lelket.
Az alábbi kifejezéseket is használják a japán nyelvben:
– erős kokoro, ami azt jelent, hogy valaki mentálisan erős
– ha a kokoro gyenge, azt jelenti, hogy mentálisan gyenge az illető
– ha a kokoro táncol, izgatottak vagyunk és nem tudunk fókuszálni
– megváltoztatni a kokoro-t azt jelenti, hogy megváltoztattad a gondolataidat, az álláspontodat
– ha “beletesszük” a kokoro-t, akkor beletesszük a szívünket, lelkünket valamibe
– ha a kokoro félbeszakad, elvész a harci szellem, vége a harcnak
A kokoro Te magad vagy. A harc pillanatában a legjobb tudásoddal kell megküzdened az ellenfeleddel, megoldanod a szituációt (nemcsak a dojo-ban, hanem a dojo-n kívül az életben is).
Időnként fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a kokoro maga nem a „harci szellemről” szól – ez valójában egy másik fogalom a budo-ban. A kokoro inkább egy nyugodt, békés, tisztelettudó és mindig pozitív attitűdöt jelent, amely mindent magába foglal, amit egy budoka csinál mind a dojo tatamiján, mind azon kívül a való életben.
Az igazi kokoro tehát a tettekben és a helyzetekre való reagálásban mutatkozik meg. Például egy szülőben, aki nyugodtan megvigasztalja a síró gyermeket, egy rendőrben, aki erőszak nélkül rendez egy vitát, a menedzserben, aki rendet teremt a káoszban, vagy egy diákban, aki soha nem panaszkodik és nem kerüli el a felelősséget, ha hibázik vagy nem elég felkészült.
